Anonymus

A CSR vagy más néven a vállalatok társadalmi felelősségvállalása igen fontos szerepet játszik a cégek életében. Eredete egészen a 18. századig nyúlik vissza. Először Adam Smith közgazdász mondta ki, hogy az erkölcs szabályainak betartása rendkívül fontos része a vállalat működésének. Majd a 19. században a rohamos gazdasági növekedés, valamint a vállalatok gyarapodásának hatására még nagyobb mértékben előtérbe került a társadalmi felelősségvállalás, hiszen egyre több érintettjei lettek a vállalatoknak. Azonban jelenleg is vitatott kérdés, hogy a vállalatok CSR kommunikációját milyen mértékben kell kommunikálni vagy kell-e egyáltalán kommunikálni. Pozitív lehet, az érinttetek szempontjából, hiszen így a bizalom érzet növekedhet bennük. Azonban, ha egy vállalat ezt nem megfelelően teszi meg pont az ellenkezőjét válthatja ki, tehát rendkívül fontos a megfelelő kommunikációs eszközök kiválasztása, valamint a kommunikáció módja és üzenete. Mint, ahogy tudjuk, létezik egyirányú és kétirányú kommunikáció is. Véleményem szerint az egyirányú kommunikáció nem a legmegfelelőbb választás lehet egy cég szempontjából, hiszen ebben az esetben csak információt adnak át az érintetteknek, valamint megfogalmaznak egy vonzó üzenetet, azonban semmilyenfajta visszacsatolásra nincs lehetőség. A kétirányú kommunikációnak két fajtája van az aszimmetrikus és a szimmetrikus. Az aszimmetrikus során az érintetteknek lehetőségük van elmondani a véleményüket, azonban nem biztos, hogy ezáltal bármilyen változás fog történni. A szimmetrikus kétirányú kommunikáció, amely számomra a legszimpatikusabb, hiszen ebben az esetben az érintettek részesei lehetnek a CSR kommunikációnak, bevonódhatnak és javaslatokat tehetnek. Úgy gondolom, hogy nagyon fontos a vállalat szempontjából a megfelelő CSR kommunikáció kiválasztása, hiszen ezen akár a vállalat hitelessége és jó hírneve is múlhat. Szerintem mindenféleképpen kell a kommunikáció lehetőségével élni, azonban be kell vonni az érintetteket, hiszen egy beszélgetés is csak akkor lesz élvezetes, ha nem csak egy személy kommunikál, hanem kölcsönös ez a párbeszéd.

Források: Lukács R. (2015). A vállalat társadalmi felelősségvállalás kommunikációjának elvei és eszközrendszere a marketingben Vezetéstudomány [on-line] XLVI. évfolyam 9-10.szám. Elérhetőség/hozzáférés: http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/2142/1/VT_2015n910p2.pdf [olvasva: 2017. november 9.]

http://gti.ektf.hu/anyagok/tananyagok/Csafor_Hajnalka/201112_1/CSR_Master.pdf [olvasva: 2017. november 9.]

Anonymus

Magamat nem mondanám egy nagy sör fogyasztónak, de a reggelek általában hírolvasással indulnak egy pohár kávé mellett. Aki hasonló cipőben jár, mint én, annak biztosan nem kerülte el a figyelmét az a Csíki sör és Heineken között zajló pereskedés, amely eredményeképpen hamar politikai és- közellenséggé vált a holland cég.

A vg.hu-n olvasható a hír, miszerint betiltották a romániai Igazi Csíki Sör nevezetű termék forgalmazását. A romániai Heineken ugyanis beperelte a magyar tulajdonú Lixid Project Kft.-t azzal a váddal, hogy eltulajdonította szellemi tulajdonát, mivel a csíki sör kísértetiesen hasonlít a Heineken által gyártott Ciuc (Csíki román megfelelője) Premium sörre. Ezután Erdélyben és Magyarországon is többen csatlakoztak a holland multi bojkottjához. Ezzel párhuzamosan jelent meg Magyarországon a törvényjavaslat a vörös csillag használatáról, amely az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú megjelenítésénék betiltásáról szól. Miután a Heineken márka szimbóluma az ötágú vörös csillag, ami Magyarországon kommunista önkényuralmi jelképnek minősül, így elsősorban őket érintette a törvényjavaslat.

A romániai Heineken üzleti lépése, Magyarországon egy politikai és társadalmi problémává nőtte ki magát. A Heineken Hungáriának számolnia kellett azzal, hogy a kormány a magyar sört forgalmazó vállalatot fogja támogatni vele szemben, hiszen itt megmutathatta a politikai erő, hogy milyen elszánt a magyarság és a magyar sör védelmében. Illetve azzal, hogy a potenciális magyar fogyasztók elpártolnak a holland cégtől, ezzel is a magyar sört támogatva.

Miután sikerült a kormánynak és a cégnek megegyeznie a történtekről, a Heineken Hungária bejelentette, hogy ő fogja gyártani Magyarország egyik legnépszerűbb labdarúgó csapatának a sörét, a Fradi sört. Véleményem szerint ez egy fontos CSR lépés volt a cég részéről, tekintve, hogy Magyarország labdarúgó nemzet, és a Csíki üggyel is épp azt a fogyasztói bázisát veszíthette el, aki megiszik egy pohár sört barátokkal, egy magyar meccs mellett.

Anonymus

Glen Whelan 2016 februári értekezésében azt írja, hogy : „..A politikai szerepvállalás kulcsfontosságú szerepe azt sugallja, hogy a multinacionális vállalatoknak egyre inkább biztosítaniuk kell a főként olyan közjavakat, amelyek túlnyomórészt az államokhoz kapcsolódnak..”. Ne feledkezzünk meg az író az amerikai politikai helyzetre és gazdaságra vonatkozóan írta ezt, azonban nagy hasonlóságokat tapasztalhatunk hazánkban is. Gondoljunk bele abba, hogy egy multi hazánkba jön, munkát ad több ezer embernek viszont a GDP-hez is hozzájárul így ha globálisabban nézzük a képet. Az AUDI győri gyára leállt,[1] és máris meglátszott a havi GDP adatokon. Ez is azt mutatja, hogy a multik mekkora befolyással bírnak a magyar politikai rendszerben. Azonban a KKV-kat amik az ország mozgatórugói nem támogatják megfelelően. Akinél a hatalom ő írja a szabályokat. De úgy látszik a gazdasági szférában a hatalom a multik kezében van a kormány helyett és nem fordítva ami az egyik legnagyobb probléma ma a gazdaságban. A multinacionális cégek a CSR politikájukat is természetesen ez alapján alakítják ki, hogy az állam és az Európai Unió támogassa őket. „A társadalmilag felelős vállalat „felépítése" a globalizáció korában már nem elsősorban jogi meghatározottságú folyamat, hanem egy összetett, állandó változásban, mozgásban lévő képlékeny, sokszereplős és kimenetelét tekintve is sokszor bizonytalan folyamat.„– írja Kun Attila és teljesen igaza van. Így a kiskapuk által a vállaltok a CSR tevékenységeken keresztül tudják a politikai hatalmat manipulálni és bevételüket növelni. Mélyen felháborít ez a gondolat, hogy egy másik országból bejövő nagy cég el tudja venni a szorgos kis emberek munkáját, a politikai hatalom pedig asszisztál hozzá. 

[1] Online elérhető: http://index.hu/gazdasag/2016/06/08/novekedes_gdp_autoipar_unios_penz/ (Utoljára megtekintve: 2017.11.07.)

EA

A greenwashing kifejezés Jay Westerveldtől (1986) származik, amit nyugodtan lehet a vállalatok zöld álcájának hívni, hiszen magyarul annyit tesz, hogy a vállalatok több pénzt költenek zöld kommunikációjukra, mint a tényleges környezetbarát gyakorlatra, társadalmi felelősségvállalásra. Elhitetik az emberekkel, hogy ők egy felelős vállalat, de sokszor a vállalat kommunikációjában megjelenő „zöld” állítások nem igazak, vagy éppen elhanyagolható kicsinységeket próbálnak CSR köntösbe bújtatni, ezzel félrevezetve a fogyasztókat, akik már eleve nehezen igazodnak el a mai divatos zöld fogalmak terén.

Ami a tengerentúli területeket illeti, az amerikai piacon a vállalatok 98%-a használ a kommunikációjában greenwashing elemeket, így a fogyasztók több, mint a fele véli úgy, hogy a zöld kommunikáció csupán marketing eszköz a vállalatok számára.

Magyarországon sem ismeretlen a greenwashing fogalma, hiszen nagyon divatos lett az utóbbi években a CSR tevékenység a magyar vállalkozások körében, amivel egyenes arányosan nőtt ezen jelenségek száma is. Sas István 2010-es publikációjában Corporate Social Ravaszkodásnak nevezte meg ezt a jelenséget, de itthon az ismertebb fordítása a „zöld hamisítás” és a „zöldre mosás”.

Minden iparágban találhatunk hazai példákat a „zöldre mosás” jelenségre, de talán a legtöbb probléma a magyar építőiparnál jelentkezett. A beruházások nagy részéről fél- vagy téves zöld információkon alapuló anyagok jelentek meg, és ezt felismerve a Magyar Környezettudatos Építés Egyesület, létrehozott egy olyan környezettudatos épületminősítési rendszert, amely segít átlátni és összehasonlítani a hazai minősített épületeket nemzetközi szinten.

A Magyar Minősített Épületek Adatbázis talán megoldásként szolgál ezen a területen a greenwashing jelenségre, de a többi iparágnál ki/mi fogja tudni megfékezni?

Szarka Diána

A mai fogyasztói társadalomban a generációs különbségek hatására megváltozott a fogyasztók szerepének megítélése a vállalat szempontjából. Az 1995 után születetteknek, vagyis a Z generáció tagjainak a vállalatok érintettjeiként nem a fogyasztás az elsőszámú célja, hanem a közösséghez való tartozás. A márkaközösségek online felületei tökéletes helyet biztosítanak nekik arra, hogy érdekeiket együtt érvényesítsék és növeljék a fogyasztók csoportjának jelentőségét a vállalat szempontjából. Ők lehetnek azok, akik kikényszerítik a vállalatoktól, hogy a fogyasztók bevonásával, velük együttműködve hozzák meg döntéseiket. (Braun, 2013)

A Z generációs fogyasztó számára a márkaközösség tagjának lenni egyben azt is jelenti, hogy azonosulni tud a márka értékeivel. A tagság nem csak azt fejezi ki, hogy a fogyasztó megvásárolja a márka termékeit, hanem identitást is ad. Éppen ezért a fogyasztó megválogatja, hogy milyen közösségekhez csatlakozik, így ha a vállalat elkötelezett márkaközösséget akar magáénak tudni, kénytelen olyan értékeket kommunikálni, amelyek hatására a tudatos fogyasztók számára vonzóvá válhat.

Ha a vállalat erre a változásra nem megfelelően reagál, akkor a fogyasztó nem fogja a márkát az önkifejezés egyik eszközének tekinteni. Például nem lesz az online márkaközösség tagja, nem osztja meg saját Facebook profilján a márka bejegyzéseit és nem fogja ajánlani a márkát az ismerőseinek.

Összességében tehát úgy gondolom, hogy a vállalatok egyre inkább rá vannak kényszerülve arra, hogy a fogyasztókkal együttműködve hozzák meg döntéseiket, hiszen csak így maradhatnak vonzók a jövő fogyasztói számára.

Püski Vera

Minden nap fontos döntéseket hozunk, főleg a vásárlások során, de vajon észrevesszük-e azt, hogy az általunk választott termék felelős márkával rendelkezik? A tudatosan felépített márkázás egyre gyakrabban jeleníti meg a vállalati felelősséget a termékek szintjén. A 21. századi vállalati tevékenységek fontos feladatává vált a társadalmi értékek beépítése az üzleti működésbe és tevékenységbe, a környezet figyelembevételével[1].

A vállalati társadalmi felelősségvállalás sokféleképpen nyilvánul meg. Szerepet kaphat a már a gyártás folyamatában, a beszállításban, a környezet terhelésében, az egészségügyben és biztonságban egyaránt. Az egyik legismertebb társadalmi márkák közé tartozik a THE BODY SHOP, amely sikeresen bemutatta, hogyan lehet környezetet kímélő módon, természetes alapanyagokat felhasználva sikeres és nyereséges vállalatot üzemeltetni. A vállalat öt fő értéket képvisel: óvjuk a földet, támogatjuk a közösségi beszerzést, ellenezzük az állatkísérleteket, védjük az emberi jogokat és segítjük az önbecsülést[2]. A 2016-os évben megjelent fenntarthatósági jelentésében is ezen értékek mentén mutatja be az elmúlt egy évben elért társadalmi felelős teljesítményét (például sikeresen megduplázta a közösségi kereskedelmi tevékenységeit)[3].

Egy felelős márkával rendelkező cég esetében fontos, hogy a vallott és követett értékek azonosak legyenek. Ez azt jelenti, hogy ne csak egy jó imázs érdekében végezzen CSR tevékenységet, hanem azért, mert valóban egyetért és sajátjának vallja ezt az irányt. Úgy gondolom, hogy minden vállalatnak kötelessége lenne valamilyen módon kivennie részét a társadalmi felelősségvállalásból, aminek segítségével a jelen sikerei mellett a jövőben is értékeket teremthet, és mindenekelőtt óvja a környezetünket. A The Body Shop tevékenysége példaképként is szerepelhet olyan vállalatok előtt, amelyek most állnak neki a CSR célkitűzéseiknek.

[1] Anonymus, 2008, Forrás: http://24.hu/fn/uzleti-tippek/2008/05/27/felelos_markak/ , Letöltve: 2017.11.10

[2] Braun Róbert – Vállalati társadalmi felelősségvállalás: A vállalatok politikája, 2015, Akadémiai kiadó

[3] The Body Shop – Enrich Not Exploit Sustainability Report 2016, Forrás: https://www.thebodyshop.com/en-gb/about-us/our-commitment/enrich-not-exploit-sustainability-report-2016 , Letöltve: 2017.11.10

Kósz Éva

Sokan nem ismerik pontosan, hogy mit is jelent a CSR, ezért mindenek előtt szeretném megismertetni a társadalmi felelősségvállalás fogalmát. A CSR “az érintettek értékeinek és érdekeinek beépítése az üzleti működésbe” (Braun, 2015). Manapság egyre elterjedtebb, hogy a vállalatok foglalkozzanak a társadalmi felelősségvállalással, azonban nem mindig azok érdekeit képviselik, akik a vállalatot illetően az érintettjeik. „Egy szervezet érintettje lehet minden olyan csoport vagy egyén, amely befolyással lehet a szervezet céljainak elérésére vagy pedig hatást gyakorolhat rá” (Freeman, 1984), valamint „valamilyen követeléssel, joggal vagy érdekkel rendelkeznek a vállalattal és működésével kapcsolatban a múltban, a jelenben vagy a jövőben” (Clarkson,1995). A Vodafone Önkéntes Közössége jó példa a CSR megfelelő működtetésére. A munkavállalók negyedévenként egy munkanapot pályázhatnak meg önkéntes munkavégzésre, és maguk dönthetik el, hogy milyen önkéntes tevékenységet végezzenek. Az önkéntes programok megvalósítását az alapítvány finanszírozza. A Vodafone Önkéntes Közösség 2010 őszi indulása óta 197 önkéntes programot valósított meg 3604 munkatárs részvételével. Az Önkéntes Központ Alapítvány nyújt szakmai segítséget a programok megszervezéséhez. A csapatok elvállalták a Digitális Iskola Program egy-egy hátrányos helyzetű iskola örökbefogadását, mellyel céljuk, hogy a 2017/2018-as tanévben akár többször is támogatják fizikai és szakmai önkénteskedéssel a gyermekeket. E példa jól szemlélteti, hogy a felelős vállalatok a megfelelő érintetteken segítenek, hiszen ebben az esetben a gyerekek szülei, meglévő vagy potenciális ügyfelei lehetnek a vállalatnak. Nagyon fontos, hogy a vállalatok felelősséget vállaljanak a társadalomért az üzleti működésükhöz illő tevékenységgel, mivel ma már ez egy íratlan elvárássá is vált.

Forrás:

https://www.vodafone.hu/vodafonerol/vallalati-felelossegvallalas/vodafone-a tarsadalomert/dolgozoi-onkentesseg

Bohus Dorottya

Mielőtt megtudnánk a választ, érdemes tisztáznunk, mit is takar a CSR. Amikor CSR-ról beszélünk, akarva akaratlanul is előkerül az érintettek (azok érdekeinek és értékeinek) fogalma, mely mindazokat a személyeket (feleket) jelenti, akik a vállalat/intézmény életében szerepet játszanak és kölcsönösen hatnak egymásra. Az alábbiak ismeretében (és konkrét példával élve) arra a kérdésre kerestem a választ, hogy az Adidas újrahasznosított tengeri hulladékból készül sportcipője (mint környezetvédelem), CSR tevékenységnek tekinthető-e? Ahhoz, hogy ezt megtudjuk, "vessünk egy pillantást" az említet lábbelire, majd vegyük sorra az érintetteket.

Az Adidas 2015-ben mutatta be újrahasznosított tengeri hulladékból készült új sportcipőmodelljét, mely akkoriban (és azóta is) egyedülálló, innovatív megoldásnak számított; alapanyaga pedig 95%-ban óceáni hulladék.

Az érintettek közül a vállalat (és dolgozói) számára a legnagyobb értéket a profit növekedése jelenti. Mivel példánkban egy innovatív megoldással rukkolt elő a cég, így a környezetbarát, innovatív termékek várhatóan fellendülő piacán lépéselőnnyel indul, melynek megtartása még nagyobb hasznot hajthat.

A fogyasztók számára a hozzáférhető áron túl értéket képviselhet a "jó-ügy" támogatása (esetünkben a környezetvédelem), mely bűntudatmérséklő trendiséggé is előléphet.

Végül, de nem utolsósorban, érdemes megemlíteni a környezetre és az élővilágra gyakorolt hatást, hiszen a tengerek tisztításával és a több száz km2-nyi szeméthegy eltűntetésével az állatok életkörülményei és az óceánok vízminősége is javul.

A fentiek alapján a környezetvédelem egyértelműen CSR tevékenység, míg az Adidas x Parley UltraBOOST Uncaged cipője ügyes CSR-ba hajló marketing tevékenység eredménye

Jánosik Dóra

Edward R. Freeman szerint a vállalati politika alapját az érintettelmélet jelenti, amely alapján az érintettek érdekei beépülnek a vállalat működésébe. Ezért a vállalatok vezetőinek rendszeresen kommunikálniuk kell az érintettekkel, esetleges konfliktusok felmerülésekor pedig a helyzet professzionális kezelése szükséges. Erre a konfliktuskezelésre az egyik legjobb példa szerintem az Apple.

Az Apple-t éveken át támadták a fenntarthatóság hiánya és környezetkárosító anyagok használata miatt. Korábban a kínai környezetvédelmi csoportok azzal vádolták, hogy nem törődött a beszállítói szennyezői tevékenységgel. Illetve a Greenpeace is támadta a céget a fosszilis alapú energiát igénylő adatközpontok miatt.

Az Apple a soha véget nem érő magyarázkodás helyett, véleményem szerint, megfelelően kezelte a konfliktusait, és a vállalat vezetése által meghatározott új „zöld” útirány végül meghozta a várt eredményt. 2015 végén bejelentette, hogy napenergia projekteket indít Kínában a helyi zöld beszállítókkal együttműködve, illetve Európában két napenergiával működő adatközponton kezdett el dolgozni. Törekszik arra, hogy iCloud szolgáltatását 100%-ban megújuló energiaforrásokból lássa el. Ezen lépések a Greenpeace tetszését is elnyerték.

A fogyasztóit megmozdító mozgalma az „Alkalmazások a Földért” nevű kezdeményezés, mellyel a WWF-et támogatja. A letöltött applikációk közül többet is az alkalomhoz illően frissítettek, emellett a WWF Together nevű alkalmazáson keresztül természetvédelmi témákban gyönyörködhetnek a felhasználók, illetve körbenézhetnek a Földön a 360 fokos panorámaképpel. A megfelelő működési stratégiának köszönhetően így vált az Apple az IT szektor egyik legzöldebb vállalatává a támadások főszereplője helyett.

Személy szerint nekem is sokat számít a környezet védelme, és sokkal szívesebben választok egy erre odafigyelő, hiteles szervezet termékei közül.

Hesz Flóra

Napjainkban egyre népszerűbbek a CSR tevékenységek a vállalatok körében. A megfelelő CSR aktivitásokkal nőhet a vállalat reputációja és megítélése, a fogyasztókat és az alkalmazottakat lojálisabbá teheti, hatékonyabb kommunikáció alakulhat ki az érintetteket. A vállalat vonzóbbá válhat a befektetők szemében is. Magyarországon még ’gyermek cipőben’ jár a cégek társadalmi felelősségvállalás. Egyelőre csak a multinacionális cégek foglalkoznak vele, a KKV szektorban ez a szám elenyésző. Számos cégnél kezd stratégiai szintre emelkedni, mellyel valódi versenyelőnyre szeretnének szert tenni, ellenben a többség még álszent PR fogásnak tartja.

A CSR tevékenységek voltaképpen egy etikai és gazdaságilag is megfizetődő reakció az érintettek társadalmi és környezeti érzékenységére, valamint a változó szabályozásokra.

CSR tevékenység alatt civil szerzetek támogatását, együttműködést vagy szponzorációt érthetjük, valamint felelős gazdasági és környezetvédelmi, fenntartható magatartást.

Véleményem szerint a CSR megítélése és gyakorlati megvalósítása lényegesen növekedni fog az elkövetkező évtizedekben. A következő generációs munkavállalók elhelyezkedésekor már fontos szerepet fog betölteni, hogy a kiszemelt vállalat milyen társadalmi felelősség vállalással bír. Vonzó egy olyan munkahelyen dolgozni, amely tesz más emberek életminőségéért. A vállalatoknak pedig ki kell használniuk ezt a lehetőséget, nemcsak a megítélés szempontjából, hanem a munkaerő toborzásából is.