Szarka Diána

A mai fogyasztói társadalomban a generációs különbségek hatására megváltozott a fogyasztók szerepének megítélése a vállalat szempontjából. Az 1995 után születetteknek, vagyis a Z generáció tagjainak a vállalatok érintettjeiként nem a fogyasztás az elsőszámú célja, hanem a közösséghez való tartozás. A márkaközösségek online felületei tökéletes helyet biztosítanak nekik arra, hogy érdekeiket együtt érvényesítsék és növeljék a fogyasztók csoportjának jelentőségét a vállalat szempontjából. Ők lehetnek azok, akik kikényszerítik a vállalatoktól, hogy a fogyasztók bevonásával, velük együttműködve hozzák meg döntéseiket. (Braun, 2013)

A Z generációs fogyasztó számára a márkaközösség tagjának lenni egyben azt is jelenti, hogy azonosulni tud a márka értékeivel. A tagság nem csak azt fejezi ki, hogy a fogyasztó megvásárolja a márka termékeit, hanem identitást is ad. Éppen ezért a fogyasztó megválogatja, hogy milyen közösségekhez csatlakozik, így ha a vállalat elkötelezett márkaközösséget akar magáénak tudni, kénytelen olyan értékeket kommunikálni, amelyek hatására a tudatos fogyasztók számára vonzóvá válhat.

Ha a vállalat erre a változásra nem megfelelően reagál, akkor a fogyasztó nem fogja a márkát az önkifejezés egyik eszközének tekinteni. Például nem lesz az online márkaközösség tagja, nem osztja meg saját Facebook profilján a márka bejegyzéseit és nem fogja ajánlani a márkát az ismerőseinek.

Összességében tehát úgy gondolom, hogy a vállalatok egyre inkább rá vannak kényszerülve arra, hogy a fogyasztókkal együttműködve hozzák meg döntéseiket, hiszen csak így maradhatnak vonzók a jövő fogyasztói számára.