Anonymus

A vállalatok CSR tevékenysége kétségtelenül ellentmondásos fogadtatást szül. Az egyénekben egyfelől bizalmat, másfelől pedig ellenszenvet kelt. Számtalan kutatás vizsgálta már a cégeket CSR oldalról és arra a következtetésre jutottak, hogy a vállalatok tevékenységükkel csupán egy-egy etikátlan cselekedetüket szeretnék elfedni. Ezt támogatja az a tény is, hogy a vállalati CSR-ra vonatkozóan bevezették a vállalati képmutatás fogalmát, mely a vallott és a valódi vállalati értékeket állítja szembe egymással. (Pataki Gy-Szántó R, 2009) Ezt az ellentmondást a jól értesült érintettek is érzékelik és a hiányosságokat vagy kontrasztos elemeket szájreklám útján terjesztik akár megjelenítve azt a nagy nyilvánosság számára a vállalat facebook oldalán is, ezzel lejáratva azt. Ez nagy kockázatot jelent a vállalat számára, hiszen ezáltal megkérdőjeleződik a hitelessége és az imázsépítésre törekedő CSR tevékenység csak újabb bizalmatlanságot és ellenszenvet szül. (Lukács R, 2015) Jó példa erre a McDonalds, mely élelmiszerminőségi botrányairól már régóta hírhedt. Ezt kendőzendő kijelentést tett a vállalat 2015-ben arra vonatkozóan, hogy működése során tartózkodni fog az olyan alapanyagok felhasználásától, melyek erdőirtást okoznak. Ez a kijelentés aligha kecsegteti jóval az érintettek, hiszen tudomásukra hozza, hogy eddig a vállalat az erdőket is irtotta, tehát újabb bizalmatlanságot és végső soron imázsrombolást okozott a McDonaldsnak. (http://www.piacesprofit.hu/klimablog/befejezi-az-erdoirtast-a-mcdonalds/) Személy szerint úgy gondolom, hogy napjaink vállalatainak többségéről elmondható, hogy CSR tevékenységük során nem a valós segítségnyújtás, az érintettek érdekeinek képviselete céljából megvalósuló cselekedeteket hajtanak végre, hanem önös imázsépítő vagy egyéb szándékú, álcázott marketingeszközként, egyfajta szponzorációként kezelik.

Anonymus

A világ és a társadalom a kezdetek óta változásban van. A korszakok közötti egyetlen különbség csupán a változékonyság sebességében van.

A történelemkönyvekben több társadalmi modell működését és bukását követhetjük nyomon. A modern nyugati világban napjainkban liberális demokrácia a jellemző berendezkedés. Természetesen, mint minden rendszerben ezzel kapcsolatban is felmerülnek kérdések és kételyek. Működése nem tökéletes azonban elődeihez képest talán a legnagyobb személyi szabadságot biztosítja, a legjobban érvényesülhet a közösség akarata, és legkevésbé lehet visszaélni a pozíciókkal járó hatalommal. A liberális demokrácia alapja az általános választójog, az alkotmány, amely megelőzi a visszaéléseket, szétválasztja a hatalmi ágakat.

A vállalatok társadalma azonban megállt a felvilágosult abszolutizmus modelljében, a földesurak és jobbágyai rendszerében. Felmerül a kérdés, hogy vajon a szervezeti célok elérése globális vállalatoknál liberális demokrácia eszközeivel is teljesíthető lenne-e.

Vajon sikeresebb lenne-e egy vállalat, ha felsővezetőjét nem a tulajdonosok hanem a dolgozói választanák meg, ahol egy gyakornoknak a véleménye ugyanannyira számítana, mint egy teljes állású dolgozónak? Mennyire lenne középpontban a szakmai képessége egy felsővezetőnek a karizmájával szemben? Megoldást jelentene-e, ha a dolgozók egyben a vállalat részvényesei is lennének? Mennyire lehetne irányítható egy vállalat, ami több tízezer azonos mennyiségű részvénnyel rendelkező tulajdonosból áll?  Pozitívabb élmény lenne-e ilyen keretek között tevékenykedni, nagyobb lenne-e a dolgozók motivációja, és kellőképpen versenyképes lenne-e egy ilyen vállalat? A fejlődés nyomai láthatók már egyes vállalatoknál, hiszen vannak globális vállatok, ahol bizonyos idő elteltével részvényeket ajándékoznak a dolgozóknak. 

            Ezen kérdésekre a válaszokat a jövőben működő, liberális demokrácia eszközeivel irányított vállalatok adhatják meg, feltéve, ha a szerveztek a társadalommal azonos iránya fejlődnek majd.

Nagy Katalin

A legjobb hazai CSR-gyakorlatok listáján több bank is szerepel, de vajon mi lehet ennek az oka. Miért fordít kiemelt figyelmet a bankszektor a CSR-ra?

A szakirodalom gyakran összeköti a CSR, a reputáció és a teljesítmény fogalmát. A CSR iránti elkötelezettség a reputáció erősítése révén hozzájárul a vállalati teljesítmény növekedéséhez (Forcadell – Aracil, 2017). Azonban csak kevés tanulmány foglalkozik a bankszektor sajátosságaival CSR szempontjából. Definíció szerint a CSR (Corporate Social Responsibility) beépíti az érintettek értékeit és érdekeit az üzleti működésbe (Braun, 2015). Véleményem szerint a bankszektorban különösen fontos az érintettszemlélet érvényesülése, a reputációs kockázat csökkentése, a jó hírnév fenntartása és a transzparens működés. Ennek érdekében számos CSR-programot indítanak a bankok.

A Magyar Public Relations Szövetség legutóbbi, 2016. évi CSR Best Practice díjátadóján a 6 díjazott közül 3 kereskedelmi bank: a Budapest Bank, a K&H Bank és az UniCredit Bank (MPRSZ, 2016). Egy másik díjban, Az év társadalmilag felelős bankja elismerésben azok a kereskedelmi bankok részesülhetnek, melyek átfogó, a bank tágabb környezetére és a társadalomra gyakorolt hatásait figyelembe vevő elvek szerint működnek (Az év bankja, 2017). A kategória győztesei 2016-ban a MagNet Bank és az OTP Bank, emellett a Budapest Bank és Raiffesen Bank is helyezést ért el.

Összegezve úgy gondolom, hogy a bankok megítélését az ügyfelek és az érintettek szemében kedvezően befolyásolják a CSR-programok. A rangsorok támogatják a hitelességet, valamint a versenytársaktól való megkülönböztetést, pozitív hatást gyakorolva a reputációra és a vállalati teljesítményre.

Források:

• Braun Róbert (2015): Vállalati társadalmi felelősségvállalás. Akadémiai Kiadó, Budapest.
• Francisco Javier Forcadell – Elisa Aracil (2017): European Banks' Reputation for Corporate Social Responsibility. Corporate Social Responsibility and Environmental Management. Vol. 24 (1), pp. 1–14.
• http://www.mprsz.hu/atadtuk-a-csr-best-practice-2016-dijakat/
• http://www.evbankja.hu/

Szatmári Nóra

A CSR és a fenntarthatóság manapság divatos fogalmak. Minden áttörést váró cég használja ezeket a kifejezéseket, de vajon áll is valami a háttérben? Egyszerűen megfogalmazva mondhatjuk azt, hogy a CSR a vállalat cselekvéséért való felelősségvállalás, mely hatással van a környezetésre és társadalmára. Számos eszközt használhatunk, pl. A célhoz rendelt promóciókat, jótékonykodást vagy épp a vűllalati társadalmi marketinget. Az utóbbiról tudjuk, hogy olyan kezdeményezések, melyeknél a vállalat valamilyen közösségi ügyet támogat (pl. Környezetvédelem, egészségügy, közbiztonság, stb.) és tevékenységükkel próbálják ösztönözni a társadalmat a felelősebb szociális magatartásra.

A Nespresso is beállt a sorba és egy környezetvédelmi szolgáltatást indított 2017. júniuásban Magyarországon is. A cég visszagyűjti a használt kávékapszulákat az új kapszulák házhozszállításakor. Az alumíniumhulladék környezetre gyakorolt hatása állandó téma, mely a Nespressot az újrahasznosítás és folyamatos fejlesztésekre ösztönzi. Egy ilyen prémium terméket kínáló vállalat fontos, hogy hírnevét egy CSR tevékenységgel alátámassza, hiszen a siker kulcsa, a vállalatok ezt remek marketingfogásként használják cégük pozicionálásakor. A Nespresso az alumíniumkapszulákkal kívánja biztosítani fogyasztóinak a higher-end kávéélményt úgy. Fogyasztói a legfriseb formában főzhetik le a kapszulában található őrleményt, így minden kávézás alkalmával találkozhatnak a prémium ízvilággal. A minőségnek ára van, melyet megkapó akcióval szeretne a cég kompenzálni.

A Nespresso célja:

„2020-ra célul tűztük ki magunkank, hogy globális kapszula-újrahasznosítási kapacitásunkat 75%-ról 100%-ra emeljük, illetve minél inkább növeljük az újrahasznosított kapszulák arányát.”

Érdekes kérdés, hogy a fogysztók hogyan tudnak csatlakozni, ha márkaboltban vásárolnak és vajon sikerül-e elérni a célt. Nekem tetszik a törekvés és véleményem szerint megnyerő ötlet, amibe a fogyasztókat bevonhatják és tovább népszerűsíthetik márkájukat.

Forrás: https://www.nespresso.com/hu/hu/kapszulaujrahasznositas


MG

Körülbelül 1,3 millió ember hal meg évente közúti balesetben. Az ENSZ a 2011-2020-as években azt szeretné elérni, hogy az ebből fakadó haláleseteket a felére csökkentse. A Bosch évtizedek óta dolgozik fejlesztőivel azon, hogy biztonságosabbá tegye a közúti közlekedést. Az ESP elektronikus stabilitási rendszer egy olyan technika, ami automatikusan beavatkozik a jármű haladásába akkor, amikor valamilyen lehúzást érzékel. A vizsgálatok szerint ez az anti-csúszásgátló rendszer megakadályozza az összes ilyen súlyos baleset felét. Ennek okán 2014-től Európában az összes újonnan regisztrált autóba kötelező berakni az ESP rendszert. Mindemellett a modern vezetői segítségnyújtó rendszerek már korai szakaszban segítik a kritikus helyzetek megelőzését illetve felismerését. A Bosch-nak van egy olyan álmosságérzékelő rendszere is, amely a vezető kormányzási viselkedését elemzi, és azonnal jelzést ad, ha mikro-alvási stádium közeledik. A Bosch prediktív vészfékezési rendszere is segíti az autó vezetőjét, amikor észleli az ütközést, segít a fékezésben. Az innováció a társadalmi felelősségvállalás ezen szakaszán még egyáltalán nem ért véget, a jövőben a vezetői segítségnyújtó rendszerek képesek lesznek támogatni és segíteni a járművezetőt egyre összetettebb forgalmi helyzetekben is. Még az is megtörténhet, hogy akár önmaguk képesek lesznek cselekedni mindenféle vészhelyzetben. Ezeknek a rendszereknek szerintem hatalmas a felelősségvállalásuk az emberek felé.

BD

Az elmúlt években a világpolitika egyre inkább viharossá vált. A társadalomi megosztottság számos kérdésben egyre jobban növekszik, mint ahogy a társadalmi különbségek is. Ennek megfelelően a politikai megosztottság is egyre nagyobb és számos korábban alapvetőnek hitt normát rúgtak fel a politika világában. (Gondoljunk csak bele, hogy jelenleg a világ vezető hatalmának demokratikusan megválasztott vezetője egy celeb-üzletember). A vállalatok is reagálnak erre a megváltozott helyzetre, és korábban tabunak számító politikai kérdésekben is állást foglalnak.

Ilyen például, hogy több száz amerikai vállalat kérte Donald Trumpot, hogy ne léptesse ki az USA-t a Párizsi klíma egyezményből, vagy a Starbucks bejelentése, hogy 10 000 menekültet tervez alkalmazni (világszerte), mely egyértelműen állásfoglalás az amerikai elnök hírhedt beutazási tilalmával szemben.

A cégek korábban kerülték a politikailag vitás kérdésekben való állásfoglalást, attól tartva, hogy ezzel feldühítik és elvesztik egyes vásárlóikat. Azonban a vitától való távolmaradás is problémákat okozhat. Ha a cég, nem vesz részt bizonyos politikailag kényes vitában, az a cég értékeinek, dolgozóinak semmibe vételének tűnhet, ezzel aláásva a cég dolgozóinak elkötelezettségét, morálját (például egy cég meleg dolgozói elvárják, hogy cégük kiálljon az LGBT közösség jogainak védelmében). Ezen felül a fogyasztók szemében jelentősen növekszik egy vállalat hitelessége, jobban tudnak kötődni egy márkához, mely világos elvek mentén áll ki. (Ugyanakkor milyen mentsége lehet egy vállalatnak, aki „zöldként” tekint magára, arra, hogy nem áll ki a Párizsi klímaegyezmény mellett?).

Az elmúlt néhány évben a vállalatok is felismerték, hogy érdemes a társadalom széles tömegeit megmozgató kérdésekben állást foglalniuk, ezzel emberközeli, szerethető márkákat építeniük, még akkor is, ha ezzel egyes fogyasztói csoportokat elidegenítenek maguktól.

Anonymus

Úgy nőttünk fel, hogy a számítógép és az internet mindennapi része az életünknek. Az okostelefonunk nélkül egy tapodtat se mozdulunk, mindent posztolunk, ami csak szembejön velünk az utcán, és habár minden egyes internetes hóbortnak bedőlünk nem vagyunk egy veszett ügy. A folyamatos neten lógásnak köszönhetően érzékenyebbek vagyunk a világra. Szeretnénk egy jobb és fenntarthatóbb világban leélni az életünket. Éppen ezért nem csak a termékválasztásnál figyelünk oda, mit is veszünk, hanem a munkahelyválasztásnál is vannak bizonyos szempontjaink.

Egy 2016-os kutatás szerint a közgazdász diákok több mint 90% hajlandó lemondani a fizetése egy bizonyos százalékáról csak azért, hogy egy társadalmilag felelős vállalatnál dolgozzon. Ami igazán meglepő, hogy a megkérdezettek 14%-a, akár a jövendőbeli fizetésének 40%-ról is lemondana ezért. Fontos megjegyezni, hogy azok a diákok voltak ennyire nagylelkűek, akik még életükben nem dolgoztak, így még nem is volt miről lemondaniuk. Azok, akik már bekerültek a mókuskerékbe kisebb százalékot mondtak a többieknél, de mégis fontos számukra. Több mint 1700 közgazdász diák töltötte ki a felmérést 40 országból. Legnagyobb számban Brazília (17%), India (13%), Amerika (13%) és Hollandia (12%) képviselte magát.

Több módot is választhat egy vállalat, hogy társadalmilag felelős legyen, például környezetvédelem, filantrópia, önkénteskedés vagy akár az is elég, ha etikusan bánik az alkalmazottaival.

Úgy vélem, hogy annak függvényében, hogy az Y generáció 2020-ra a legnagyobb számban jelenlevő generáció lesz a munkaerőpiacon fontos, hogy a munkaadók megértsék mire is vágyik ez a generáció annak érdekében, hogy sikeresen dolgozzanak együtt.

https://www.smartcompany.com.au/people-human-resources/business-students-willing-sacrifice-future-salary-good-corporate-social-responsibility-study/

Anonymus

A Starbucks nagy figyelmet fordított a CSR-jára. Például a környezetszennyezére, kezdve a kávébab előállításával. A cikkben végzett kutatás az alábbi hatásokat mérte: a CSR milyen hatással van a fogyasztók márkaképére, attitűdjére, az elégedettségre, a hűségre, és a vásárlási hajlandóságra. A kutatáshoz 700 fővel dolgoztak kérdőíves módszerrel.A kutatásban az alábbiakat fedezték fel: A CSR pozitív hatással van a márka iránti attitűdre. A fogyasztók fejében kialakult márkakép kulcsfontosságú szerepet játszik a vállalat iránti attitűd kialakulásában. A fogyasztók attitűdje szignifikáns kapcsolatot mutatott az elégedettséggel, a hűséggel, és a vásárlási hajlandósággal. Ha a fogyasztók elégedettek a vállalattal, sokkal hűségesebbek lesznek a márkáik iránt és szívesebben veszik meg azokkal a termékekkel szemben, amelynek a vállalatai nem végeznek CSR tevékenységet. Továbbá az is kiderült, hogy ha a márka vállalása beleillik a fogyasztó értékrendjébe, az megerősíti a cég és a termékei iránti attitűdöt.Véleményem szerint a CSR-nek kimutatható hatása van a márkaképre. Tapasztalatból mondom, hogy szívesebben veszem meg annak a cégnek a termékét, amely tudom, hogy igyekszik odafigyelni, hogy mérsékelje a károsanyag kibocsátását vagy kiáll egy nemes ügyben. Szerintem személyiség és értékfüggő, hogy kire van hatással a CSR tevékenység. Én például az életem minden területén igyekszem odafigyelni a fenntarthatóságra, ellenben a szüleimmel, így nem is veszik figyelembe a  termékválasztáskor, hogy a vállalat végez-e CSR tevékenységet. Úgy gondolom, hogy a márkahűség azonban veszélyes terület, mert több tényezőtől is függ, nem csak a CSR-tól. Ha mondjuk nem olyan a minőség, vagy nem elégíti ki a fogyasztó szükségletét, nem fogjuk megvenni akkor sem ha a vállalat CSR tevékenységet folytat.

http://www.ccsenet.org/journal/index.php/ijms/article/view/42558/23298

Anonymus

Hasznos/érdemes -e minden vállalatnak  CSR tevékenységbe kezdenie?

Az elmúlt években az ipari és társadalmi fejlődés területén a  CSR egyre nagyobb köz figyelmet kapott, a fogyasztók egyre inkább aggódnak, hogy a vállalatok hozzá járulnak-e a társadalom javulásához. A cégek megértették, hogy az üzleti siker kulcsa a CSR.. Személy szerint is azt gondolom, hogy manapság fontos, hogy a vállalatok tegyenek a fenntarthatóság érdekében, hiszen ha a gyárakra gondolunk, nagy mértékben szennyezik a levegőt és a vizeket is tevékenységükkel. Igen ám, de biztosan jó döntés, ha minden vállalat elkezdi a CSR tevékenységét gondolkodás nélkül? Ezt a kérdést fogom megvizsgálni.

A vállalatok a CSR tevékenységet azért kezdik el, hogy jó hírnevet építhessenek ki és pozitív attitűdöt alakítsanak ki az érintettekben. Vannak azonban szerintem olyan vállalatok, akiknek nem lenne akkora pozitív hatással, sőt, inkább ártana, mint használna, ha CSR tevékenységbe kezdenének, ilyen szerintem a BKV is. Nem kevésszer hallunk róla, hogy késnek a járatok vagy hogy reklamálnak az utasok, hogy milyen állapotok fogadták őket a BKV-n utazva. Nyilvánvalóan elégedetlenek a szolgáltatással, ezért is panaszkodnak. De mi történne akkor, ha a BKV úgy döntene, hogy elkezdi támogatni a sporteseményeket vagy adománygyűjtés szervezne? Véleményem szerint hiteltelen lenne. Egyrészt, mert nem illik bele az image-ébe, másrészt valószínűleg az emberek úgy éreznék, hogy ezzel el akarja terelni a figyelmet a meglévő problémákról. Jönnének a kommentek, hogy ahelyett hogy a szolgáltatását javítaná, inkább mással foglalkozik. Hiába cselekedne jót, valószínűleg az emberek kis részét érdekelné a jótevékenység, a többség arra koncentrálna, hogy megoldódtak-e már az eddig fennálló problémák. Ha azonban elégedettek lennének a céggel a fogyasztók és úgy vállalna a vállalat CSR tevékenységet, vélhetően jobban értékelnék az erőfeszítését az emberek és hihetőbb is lenne. Valószínűleg a vállalat is megérezné a hatását, ha nem illik a vállalathoz a CSR tevékenysége, mert a sajtó és az internet rögtön felkapná a hírt és elindulnának a találgatások, hogy mi állhat mögötte, mit is akar ezzel elkendőzni, talán a vállalati igazgatói zsebébe vándorol a CSR-ból befolyó összeg?. Ezt pedig az emberek nem nézik jó szemmel. Arról nem is beszélve, hogy a vállalatnak nem hozna plusz hírnevet és bevételt a tevékenység, inkább csak emésztené a forrásait. Ezen kívül pedig a vállalat időt is vesztene, melyet fordíthatna a szolgáltatás javítására, hogy elégedettebbek legyenek ügyfelei. De ami szerintem a legfontosabb, hogy a az érintettek bizalmát teljesen elvesztené a vállalat, sokan elpártolhatnak a cég mellől, ha olyan tevékenységbe kezd, amelyben nem tud hiteles lenni. Márpedig a hitelesség és a bizalom egy nagyon érzékeny dolog és nagyon könnyű elveszteni, de annál nehezebb megszerezni.

Összefoglalva tehát a CSR nagyon hasznos lehet egy vállalat számára, de csak akkor, ha megfelelő cég, jó időben, megfelelő körülmények között használja. Gondosan meg kell vizsgálni, hogy beleillik-e a vállalat tevékenységébe és van-e rá igény az érintettek részéről. Könnyen az ellenkező hatást érhet el a vállalat, ha megy a többiek után és csak azért kezd CSR tevékenységbe, mert manapság olyan divatos lett.

https://link.springer.com/article/10.1023%2FA%3A1023331212247?LI=true https://link.springer.com/article/10.1007%2Fs10551-008-9731-2?LI=true http://eprints.lincoln.ac.uk/9266/1/TGTBT%20Vanhamme%20JBE17april2007.pdf

http://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/00346764.2011.592329

Anonymus

Egy változó világban élünk. A környezettudatosság sosem volt még ennyire fontos témakör, mint most. A fenntarthatóságról és CSR-ról jelent meg Rekettye Gábor és ifjabb Rekettye Gábor cikke a Vezetéstudomány folyóiratban, amely számomra különösen elgondolkodtató volt, mert szívemen viselem a klímaváltozás kérdéskörét. Az alapvető probléma az, hogy az egyre jobban túlnépesedő világunkban a gazdaság szereplői nem figyelnek az ökológiai lábnyomukra, nincsenek tekintettel a környezetre. A vállalatok, mivel profitmaximalizáló entitások, a fogyasztói igények kielégítésére törekednek, miközben folyókat szennyeznek, erdőket irtanak ki. Mára azonban változik a vállalatok környezethez való hozzáállása, mert ők is megérezték a változtatás szükségességét. Kiváló megoldás a környezetszennyező tevékenységek csökkentésére, vagy épp a környezetkímélő intézkedések bevezetésére a CSR, azaz a társadalmi felelősségvállalás. Manapság már a legtöbb nagyvállalatnak van CSR programja, aminek szerintem alapvetőnek kéne lenni, és a fogyasztóknak ezeket a vállalatokat kéne támogatni a legjobban. A nagyobb vállalatok CSR tevékenysége sok féle társadalmi problémát igyekszik csökkenteni, én mégis azt mondom, hogy a környezetvédelem mind közül a legégetőbb kérdés, amivel foglalkozni kell. Természetesen a cégek egy része felismerte, hogy a CSR kommunikációt fel lehet használni versenyelőnyként, így sajnos megvan az esélye, hogy csak emiatt vágnak bele. Azonban természetesen vannak olyanok, akik tényleg komolyan gondolják, és felelős vállalatként megkövetelik ugyanezt saját beszállítóiktól is. Véleményem szerint, hogyha senki sem egy divatos intézkedésként gondolna a CSR-ra, hanem küldetésként, kitűzött célként, amelyet minél előbb el kell érni, akkor egy élhetőbb világban tudnának unokáink is létezni.

(Forrás: Rekettye G, ifj. Rekettye G (2009): A világ jövője – a jövő marketingje, Vezetéstudomány, XXXX Évf, 2. szám)