Anonymus

A világ és a társadalom a kezdetek óta változásban van. A korszakok közötti egyetlen különbség csupán a változékonyság sebességében van.

A történelemkönyvekben több társadalmi modell működését és bukását követhetjük nyomon. A modern nyugati világban napjainkban liberális demokrácia a jellemző berendezkedés. Természetesen, mint minden rendszerben ezzel kapcsolatban is felmerülnek kérdések és kételyek. Működése nem tökéletes azonban elődeihez képest talán a legnagyobb személyi szabadságot biztosítja, a legjobban érvényesülhet a közösség akarata, és legkevésbé lehet visszaélni a pozíciókkal járó hatalommal. A liberális demokrácia alapja az általános választójog, az alkotmány, amely megelőzi a visszaéléseket, szétválasztja a hatalmi ágakat.

A vállalatok társadalma azonban megállt a felvilágosult abszolutizmus modelljében, a földesurak és jobbágyai rendszerében. Felmerül a kérdés, hogy vajon a szervezeti célok elérése globális vállalatoknál liberális demokrácia eszközeivel is teljesíthető lenne-e.

Vajon sikeresebb lenne-e egy vállalat, ha felsővezetőjét nem a tulajdonosok hanem a dolgozói választanák meg, ahol egy gyakornoknak a véleménye ugyanannyira számítana, mint egy teljes állású dolgozónak? Mennyire lenne középpontban a szakmai képessége egy felsővezetőnek a karizmájával szemben? Megoldást jelentene-e, ha a dolgozók egyben a vállalat részvényesei is lennének? Mennyire lehetne irányítható egy vállalat, ami több tízezer azonos mennyiségű részvénnyel rendelkező tulajdonosból áll?  Pozitívabb élmény lenne-e ilyen keretek között tevékenykedni, nagyobb lenne-e a dolgozók motivációja, és kellőképpen versenyképes lenne-e egy ilyen vállalat? A fejlődés nyomai láthatók már egyes vállalatoknál, hiszen vannak globális vállatok, ahol bizonyos idő elteltével részvényeket ajándékoznak a dolgozóknak. 

            Ezen kérdésekre a válaszokat a jövőben működő, liberális demokrácia eszközeivel irányított vállalatok adhatják meg, feltéve, ha a szerveztek a társadalommal azonos iránya fejlődnek majd.