BD

Az elmúlt években a világpolitika egyre inkább viharossá vált. A társadalomi megosztottság számos kérdésben egyre jobban növekszik, mint ahogy a társadalmi különbségek is. Ennek megfelelően a politikai megosztottság is egyre nagyobb és számos korábban alapvetőnek hitt normát rúgtak fel a politika világában. (Gondoljunk csak bele, hogy jelenleg a világ vezető hatalmának demokratikusan megválasztott vezetője egy celeb-üzletember). A vállalatok is reagálnak erre a megváltozott helyzetre, és korábban tabunak számító politikai kérdésekben is állást foglalnak.

Ilyen például, hogy több száz amerikai vállalat kérte Donald Trumpot, hogy ne léptesse ki az USA-t a Párizsi klíma egyezményből, vagy a Starbucks bejelentése, hogy 10 000 menekültet tervez alkalmazni (világszerte), mely egyértelműen állásfoglalás az amerikai elnök hírhedt beutazási tilalmával szemben.

A cégek korábban kerülték a politikailag vitás kérdésekben való állásfoglalást, attól tartva, hogy ezzel feldühítik és elvesztik egyes vásárlóikat. Azonban a vitától való távolmaradás is problémákat okozhat. Ha a cég, nem vesz részt bizonyos politikailag kényes vitában, az a cég értékeinek, dolgozóinak semmibe vételének tűnhet, ezzel aláásva a cég dolgozóinak elkötelezettségét, morálját (például egy cég meleg dolgozói elvárják, hogy cégük kiálljon az LGBT közösség jogainak védelmében). Ezen felül a fogyasztók szemében jelentősen növekszik egy vállalat hitelessége, jobban tudnak kötődni egy márkához, mely világos elvek mentén áll ki. (Ugyanakkor milyen mentsége lehet egy vállalatnak, aki „zöldként” tekint magára, arra, hogy nem áll ki a Párizsi klímaegyezmény mellett?).

Az elmúlt néhány évben a vállalatok is felismerték, hogy érdemes a társadalom széles tömegeit megmozgató kérdésekben állást foglalniuk, ezzel emberközeli, szerethető márkákat építeniük, még akkor is, ha ezzel egyes fogyasztói csoportokat elidegenítenek maguktól.