Kassai Júlia

Míg az iparosodás, a tömegtermelés kezdetén a vállalatok tisztán profitorientált módon működtek – a mai viszonyok (túltermelés, környezeti hatások) már-már kikényszerítik a vállalatoktól, hogy kiemelt figyelmet fordítsanak azokra az értékvállaló tevékenységekre, melyek illeszkedve a cég arculatába, biztosítják a környezeti, gazdasági, valamint társadalmi fenntarthatóságot.

A nyugati országokban ez is előrehaladottabb állapotban van – beépült a vállalati értékekbe, alapvető de nem kötelező jelleggel működik: például már vannak vállalatok, akik teljes üzleti stratégiájukat CSR tevékenységre építik (http://wewood.hu/).

Magyarországon még gyerekcipőben jár a CSR tevékenységek beépülése. Jellemzően multinacionális cégek tevékenykednek látványosan, követve a központi, globális értékeket. A magyar tulajdonú, magyar értékrendű vállalatok esetében sokszor izzadságszagú a kezdeményezés. Többek között emiatt is, fontosnak tartom elkülöníteni azokat, akik:

• a profitnövelés érdekében látványosan kommunikálják társadalmi felelősségvállalásukat,
• és akik valódi értékeket, valódi segítséget kívánnak nyújtani.

A Medián és a Braun & Partners közös kutatásából kiderül, hogy a magyar fogyasztók vállalati felelősségvállalással kapcsolatos elvárásai magasak: kifejezetten az alkalmazottak iránti felelősségvállalást várják el a vállalatoktól. Meglepő. A környezettudatos működés, és a társadalmi ügyek támogatása lejjebb található a rangsorban. (Forrás: http://kreativ.hu/kutatas/cikk/median__braun__partners___kutatas_a_csr_rol)

Ez a jellemző magyar (általában saját maga iránti) érdeklődés – véleményem szerint – két problémát eredményez:

1. Azok a vállalatok tűnnek ki, akiknek a CSR tevékenységen túl jut idő és pénz annak látványos kommunikációjára (tehát leginkább a multinacionális cégek) míg a kisebb, de esetleg motivációikban tisztább vállalatok nem feltétlen kerülnek említésre.
2. A környezettudatosság, a társadalmi ügyek támogatása a köz számára kevésbé érdekes, így a vállalatok sem feltétlenül fektetnek bele kellő energiát, így éppen a CSR tevékenység lelke tűnhet el.

Félreértés ne essék: akár látványosan, akár csendben, a társadalmi felelősségvállalás egy értékes, fontos, elengedhetetlen tevékenysége bármely vállalatnak – a motiváció és az elérni kívánt cél azok, amelyek esetében még van hova fejlődnünk.

HD

Kedves Olvasók,

a következő rövid bejegyzésben a vállalatok helyi közösségek iránti felelősségvállalásának egy típusával, a felsőoktatásban való közreműködéssel foglalkozom. Ezt egy magyarországi példán, a Mercedes kecskeméti tevékenységén keresztül igyekszem szemléletesebbé tenni.

Ebbe a kategóriába sorolhatjuk azt, ha egy vállalat saját egyetemi vagy főiskolai kart, illetve tanszéket hoz létre, továbbá, ha duális képzési formát támogat. Megemlítendő még a szakmai gyakorlat helyének biztosítása, a szakdolgozat konzultáció, az ösztöndíjak nyújtása, a vállalati előadások tartása és a versenyek szervezése is (Ásványi, 2016). Hallgatói szemmel ezek mind-mind csábító lehetőségek. A Mercedes esetében a duális képzési formát emelném ki, melyet a Neumann János Egyetem járműmérnöki szakán működtetnek. Ennek keretében a tanulók egy, a hagyományosnál gyakorlatorientáltabb programban vehetnek részt, képzési idejük jelentős részét a cégnél töltik, mely munkáért fizetésben is részesülnek (Neumann János Egyetem, 2017).

Az együttműködéssel a vállalat nem titkolt célja lehet a hallgatók irányába történő elköteleződésének elősegítése és a jövőbeli munkavállalók (legalább egy részének) biztosítása is. Így kevésbé tekinthetjük önkéntes alapú támogatásnak, azonban értékteremtő ereje véleményem szerint nem kifogásolható. A korábban felsoroltak miatt növelheti a hallgatók gyakorlati tudását, valamint erősítheti a felsőoktatási intézmény pozícióját, s ezáltal a település (esetünkben Kecskemét) vonzerejét is. A felsorolt pozitívumok mellett vajon származhat-e ebből hátrányuk is az érintetteknek? Aligha, esetleg akkor, ha a hallgatók kötelezve lennének az adott cégnél való elhelyezkedésre, vagy ha olyan specifikus tudást kapnának, amely a későbbiekben beszűkítheti a lehetőségeiket.

A pozitívumok mellett szól valószínűleg az is, hogy hazánkban egyre nő a vállalatok ilyen típusú hozzájárulása a tudományos munka élénkítéséhez, a partnerségből származó kölcsönös előnyök miatt.

Források:

Ásványi Katalin (2016): CSR a helyi közösségért, mint az értékteremtés eszköze

Neumann János Egyetem (2017): Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft.
http://gamf.uni-pae.hu/mercedes-benz-manufacturing-hungary-kft

Hámori Zsófi

A vállalatok CSR programja egy új szintre léphet, óriási szerepük lehet a világ égető problémáinak megoldásában, méghozzá a működésük során begyűjtött adatok szolgáltatásával a humanitárius világnak.

Big Data segítségével akár olyan szociális problémákra is célzott megoldásokat találhatnak, mint a járványok terjedése, szegénység, gazdasági fejlődés az elmaradott országokban. Ezekben a fontos kérdésekben Mallory Soldner szerint a nemzetközi szervezetek, kormányok és egyéb non-profit szervezetek mellett a vállalatoknak is részt kellene venniük. Eljött az ideje, hogy szerepet vállaljanak, ő pedig pontosan tudja milyen óriási segítséget nyújthatnak a rendelkezésükre álló adatokkal, tudósokkal és technológiával. Egy új szemlélet meghonosítása a cél, miszerint a cégek adatokat is adományozhatnak a szociális jó érdekében, amelyek segítségével a tudósok, adatbányászok és szoftverfejlesztők olyan döntéstámogató rendszereket hozhatnak létre, amely segítségével optimalizálni tudják a segélyek beszerzését és annak eljuttatását a megfelelő területekre, majd az optimalizációnak köszönhetően a kiadások egy nagyobb részét megspórolva további tíz- vagy akár százezer ember életét is segíthetik. Emellett a telekommunikációs cégek által gyűjtött mobil cellainformációk alapján akár járványok feltérképezését, előrejelzését is képesek a tudósok lekövetni. Ilyen együttműködésre kiváló példa a kenyai telekommunikációs cég, aki 15 millió telefon adatait szolgáltatta kutatók javára, ők pedig ezek segítségével megállapították a malária kitörésének helyét, továbbá lemodellezték annak terjedését.

A cégek felismerhetik, hogy a kiváló PR mellett, még profitálhatnak is ezekből a kutatásokból, hiszen az általuk begyűjtött adatok egy újfajta felhasználásával egy mélyebb betekintést kaphatnak a vevőikről, illetve a potenciális új ügyfeleikről. Eljött az a korszak, amikor az egész világot érintő problémákra megoldásokat találhatunk, még gyerekcipőben jár a kezdeményezés, de ami fontos, hogy elindult, és remélhetőleg egyre több vállalat választja majd a társadalmi felelősségvállalás ezen formáját.

https://www.ted.com/talks/mallory_soldner_your_company_s_data_could_end_world_hunger

https://mastercardcenter.org/insights/data-donations-transforming-public-policy-academic-research/

http://techonomy.com/2017/02/data-donation-whats-at-stake/

https://hbr.org/2013/03/a-new-type-of-philanthropy-don

https://www.forbes.com/forbes/welcome/?toURL=https://www.forbes.com/sites/ciocentral/2017/08/07/mastercards-big-data-for-good-initiative-data-philanthropy-on-the-front-lines/&refURL=&referrer=